2015. május 12., kedd
Ki is az a vén sárkány?
Egyértelműen a nagymamám.
Több mint hatvan éve szorgalmasan gyűjtögette a recepteket a család minden tagjától, és senkinek sem adta tovább. Ült rajtuk, mint Smaug a kincsen.
Aztán nemrégiben a fene se tudja miért úgy döntött, hogy a kezembe nyomja az egész gyűjteményt. Egy része egészen olvashatatlan, mivel a ceruzával írt részek idővel elkoptak, és bár nagyon vigyázott rájuk (műanyag zacskóban tartja még a távirányítót is) a lapok néhol szakadtak és szétesnek.
Eleinte le akartam ülni és begépelni az egészet. Gondoltam összehozok belőle egy tisztességes szakácskönyvet amit majd odaadhatok a következő generációnak. Persze kiegészítve a saját és a család másik ágának receptjeivel.
... nos kiderült hogy begépelgetni, unalmas. Plussz elveszi a kedvet az evéstől.
Szóval megszületett az ötlet, hogy egyenként dolgozzam fel a recepteket, szép sorban megvalósítva és posztolgatva mindet.
Hozzá tartozik a teljes képhez, hogy én vegetariánus vagyok. Tehát a húsos receptek egy kissé halogatva lesznek, vagy részemről hús nélkül kivitelezve. Felrakni azonban minden esetben az eredeti receptet fogom (plussz persze a vegetariánus változatához szükséges módosításokat).
Tehát amire számítani lehet itt, az nem más, mint egy rakás retro recept.
Akkor jöttem rá mégis mennyire azok amikor az egyik így kezdődött: "két 18ft-os ananászkonzerv"
A többségük sütemény, vagy sós rágcsa. Gondolom ezek azok amiket akkoriban a gyárban egymás közt cserélgettek, de akad itt vagy 3 különböző gulyás és olyan titokzatos valami ami nemes egyszerűséggel "Koktél" névre hallgat. Van benne bor, pálinka, főzik és palackozzák és... a nyálam csorog, ha csak a leírására gondolok.
Szóval kaland lesz elkészíteni őket és vegytiszta nosztalgiázás fogyasztani.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése